A törzsvendég értelmezhetetlen törzshely nélkül.
Az olasz törzshely – legyen az egy étterem, kávézó, szervíz, éjszakai bár, vagy akár egy ruhaüzlet – valamiért mindig különleges.
Az olasz törzshelyeket a család viszi, vagy legfeljebb barátok, kiknek kapcsolata az évtizedek során olyan szorossá vált, hogy már nem különböztethető meg a családi kötelékektől.
Az olasz törzshelyen mindenkit ismersz, a tulajt, a chefet, a pincért, a pultost, a baristát, az eladót, a takarítónénit, a tulaj kölkeit és a többi törzstagot is jobbára.
Az olasz törzshely nem egy klub, hanem a nappalid kihelyezett része, ahol azonnal otthon érzed magad.
Az olasz törzshelyen együtt lüktetsz mindenkivel, tudod, ha gyerek születik, ha anyuka beteg, ha fájdalmas szakításban vannak, ha alakul valami új, tudod, ha nyaral és azt is, hogy hol, tudsz bánatról és örömről egyaránt.
Az olasz törzshelyen tudják, mit eszel, melyik a kedvenc borod és azt is tudják, hogy iszod a kávét.
Az olasz törzshelyeden nem kérdezik meg a méretedet, mert tudják, és félreteszik a cuccot, ha sejtik, hogy annak örülnél.
Az olasz törzshelyen úgy kiglancolják a VESPAdat olajcsere után, hogy szebb lesz, mint újkorában.
Az olasz törzshelynek nincs nyitvatartása, oda bármikor érkezhetsz.
Az olasz törzshelyen még takarítanak, de te azért megkapod a kávédat és a reggeli mosolyodat.
Az olasz törzshely már zárni készül, de a borodat nyugodtan megihatod, nem rúg ki senki.
Az olasz törzshelyen valahogy mindig van asztalod, még az utolsó pillanatokban is.
Az olasz törzshely elintézi, hogy a szetted rád legyen igazítva szombat estére, ahogy kell, úgy is, hogy délben még próbálgatsz.
Van Pesten néhány olasz törzshelyem, ahol valódi törzsvendég lettem. Magyarok csinálják, mert az olasz törzshelyhez nem kellenek feltétlenül olaszok.
Csak a fentiek kellenek.
Remélem, egyszer majd olasz törzshely lesz ez is!
Kun Gergely