Férfi vagy metroszexuális?

Van, aki azt mondja, ők valójában melegek. Szerintem nyilvánvaló, hogy szinte minden, amit tesznek továbbra is a gyengébbik nem meghódítását szolgálja, csak a kritikusok számára nem szimpatikus módon…

Szerző: Kun Gergely

Darwin Karcsi bácsi meghalt, az evolúciós mesének vége! Azazhogy már miért is lenne vége?! Csak azért mert az öreg elment, vannak még jó páran, akik felveszik a fonalat. Hogy mást ne mondjak az agyturkászok példának okáért. Bizony bizony.

Ahogy a jó öreg Darwin kitette a pontot, Freud bácsi már hegyezte is a ceruzáját, hogy újabb fejezetét nyissa meg a soha véget nem érő történetnek. Kezdetben volt a homo sapiens, annak is férfi egyedei, kiknek rövidke életét teljesen kitöltötte a mammutok hajkurászása, kardfogú előli menekülés, hideg/meleg elenni védekezés, törzsbéli nőstény egyedek levadászása. Ezt követte pár érdektelen korszak, őseink felépítettek némi piramist, várat és katedrálisokat szerte a világban, meghódítottak és meghódíttattak, elpusztult pár milliárd Földlakó, mindezekért bosszút állt pár milliárd Földlakó, ennyi.

Telt múlt az idő, a férfi pógárok nagyjából elérték a fizikai adottságaik szabta korlátokat, mindamellett egyre több szabad idejük lett a törzsbéli, valamint azonkívüli nőstény egyedek levadászására, ezért felhagytak a pár ezer éve már jól bevált módszerekkel, nevezetesen hím vetélytársaik fizikai megsemmisítésével, jobb esetben melldöngetéssel történő megfutamításukkal, szélsőséges esetben asszonyrablással. Tisztelet a maroknyi kivételnek, akik továbbra is eme ősi módszerek mentén próbálnak ismerkedni, a többség egyre cizelláltabb módját választja a párválasztásnak.

Éééééés itt lépne be a képbe a fentebb említett Siegmund bá’. Férfitársaink egyedfejlődésének egy új, nem mindenki számára szimpatikus fejezetét testesíti meg a metrosexuális alfahím. Hogy elterjedése mennyire lesz uralkodó, az még nem látható, mindenesetre a 20. században elkezdődött folyamat töretlenül halad az új évezredben is, tehát a jelenség nem tekinthető egyelőre kérészéletű, evolúciós zsákutcának.

Sokak szerint nincs ez így jól, nekem pedig szokás szerint más a véleményem. Vegyük is sorjában az érveket és ellenérveimet!

Van, aki azt mondja, ők valójában melegek. Szerintem nyilvánvaló, hogy szinte minden, amit tesznek továbbra is a gyengébbik nem meghódítását szolgálja, csak a kritikusok számára nem szimpatikus módon:

Te azt mondod: ezek lakkozzák a körmüket!!! Én azt mondom: ismerik a manikűrt!!!

Te azt mondod: szedetik a testszőrüket!!! Én azt mondom: extrán adnak a higiéniára!!!

Te azt mondod: buzisan öltöznek!!! Én azt mondom: nagyobb karakterkészlettel rendelkeznek a ruha nyelvén!!!

Te azt mondod: furcsa a hajuk!!! Én azt mondom: fodrászuk az ollót is ismeri, nem csak a nullás gépet!!!

Te azt mondod: ezek nem esznek egy jót!!! Én azt mondom: mértékkel esznek!!!

Nyilvánvaló, hogy egy, a korszakunkkal szoros összefüggésben álló jelenségről van szó. Legyél sportos, energikus, ápolt, plakátmacsó, maradj fiatal(os), sugározd, hogy győztes vagy! Ezt várja el az új nemzedék, a metrosexuális férfi csak egy válasz. Nem kell megérteni, nem kell megszeretni, nem kell azonosulni, de hiszem, hogy el kell fogadni! Nézz a dolgok mögé higgadtan, hátha valamit Te is át tudsz venni macsóságod csorbulása nélkül!

Ha úgy érzed, vagy annyira igényes, hogy kipróbálj személyes, ingyenes divattanácsadást írj a kirkft@gmail.com – e-mailcímre.