Hogyan öltözködik a magyar politikus – Rogán a Házból és a többiek

Sokáig gondolkodtam, szabad-e bármit papírra vetnem a témában. Egyrészt a Rogan-batyu politikai vetülete lecsengett (ha egyáltalán volt néki olyan), másrészt az engem jól ismerők tudják, hogy magasról teszek az úgynevezett politikára. Mindezek ellenére a történteket megkísérlem a divat oldaláról összegezni.

Szerző: Kun Gergely

És a divat felől nézve sok bajom van az üggyel.

Rogán kétségtelenül a modern kori píár politikusi terméke, és javára legyen írva mesterien bánik a korszak által biztosított médiafelületekkel, de most odáig merészkedett, hogy – mint tudjuk – magára kapott egy Louis Vuitton hátizsákot, egy kifogástalan dress code szerint összeállított öltönyös szettet, továbbá egy valószínűsített Hublot Big Bang rozé arany/kaucsuk órát.

Az úgynevezett parlamenti ellenzék F-18-es vadász-bombázó rajokat megszégyenítő gyorsasággal csapott le a témára, annak is a szerintük jól kommunikálható forintosytható részére. Én  villámgyorsan átugornám ezt a szempontot, mivel szerény nyomott véleményem szerint a jól megérdemelt jövedelmét minden PÓGÁR arra költi, amire akarja mindaddig, amíg eme tevékenységében (értsd: költés) más PÓGÁROK érdekeit nem sérti. Gondolok itt vállról indítható rakétára, kiskorú thai prostikra, crackre, vidéki futball csapatokra, vak komondorokra, hogy csak néhányat említsek a konzervatív attitűd ma divatos kifejezésének elengedhetetlen kellékei közül.

Nyúljunk tehát vissza a múlhatatlan érdemekkel rendelkező Vágó István örök érvényű felszólításához, miszerint: „Foglaljuk össze, mit tudunk!”

1.Hátizsákot kizárólag túrázni vágyó nyugdíjas bácsikák, programozó matematikusok, ifjonc bringások és óvodások viselnek. Egy kézzel varrott (Rogán öltönye speciális, jelenleg szinte kizárólag Tom Ford extravagáns kollekcióiban megtalálható reverje a „fully hand made”-re utal) öltöny kiegészítője egy finom, modern aktatáska lehet (korábbi aktatáskák még véletlenül se villanjanak be!!!), esetleg egy sportosan elegáns válltáska. A hátizsákot nem tudom, ki ajánlotta a honatyának, de bizonyára tévedett. Arra tudok még gondolni, hogy a kisebbik gyermek vihette el véletlenül a nagy sietségében aznap az idősb Tony táskáját az óvodába, mivel a szolgálati sofőrje már tűkön ült a szolgálati A6-ban.

2. Az egyes pontban leírt öltöny időmérő kiegészítője sokkal inkább lehetne egy finom, maximum 38-40 mm tok átmérőjű, acél, vagy platina karóra – ha már mindenáron milliós kiegészítőre vágyunk. Erősen kerülném azonban a londoni Big Ben toronyórájának átmérőjével vetekedő, rozéarany órákat, ami ugyan bájos kiegészítője lehet egy vadonatúj Bentley Continental GT-ből lazán kilógatott, agyontetovált, génmanipulált módon kigyúrt alkarnak, hogy azért mégis lássák a parasztok, merre az arra.

Szóval kedves Tony, és ne érts félre, mert pusztán ruházat szempontjából mondom, helyedben kerülném, hogy hivalkodó módon aggassam teli magamat olyan kiegészítőkkel, amelyek egyenként is biztosítanák egy vidéki művház teljes éves költségvetését.

A millás kiegészítők egyébként egészen rendben vannak, ha éppen egy glammodellnek (mekkkkkora szó a kurvára!!!!) csúfolt aktuál celebet kell elkísérned hajdúpeti mónikasójának felvételére, ez esetben azonban, kérlek, a kifogástalan öltönyödet hagyd a szekrényben, viszont semmiképpen se felejtsd otthon a beach gatyádat!!!

Ugyan említettem fentebb, hogy ez egy apolitikus bejegyzés, de hátha mire ideér az olvasó elfeledkezik erről. Álljon hát itt egy jellemző öltözködési probléma az úgynevezett ellenzéki oldalról is.

Nem tudom, hogy korábbra nyúlik-e vissza, vagy a kádári lét sok egyéb mellékhatása közül ez volt az egyik, de így május 1-i agitprop (fiatalabbak kedvéért agitációs propaganda) piknikek alkalmával a magukat baloldalinak mondó emberek olthatatlan késztetést éreznek arra, hogy öltönyük zakóját lazán, mindkét vállukra dobják anélkül, hogy karjukat belehelyeznék a zakó erre kitalált nyílásába. Szóval ki tudja, ki volt az első, a trendsetter, de a fertőzés napjainkban is tart. És ez komoly öltözködési probléma.

Halvány elképzelésem sincs, mit akarhat kifejezni a ruhadarab eme megkínzása, de hogy maximálisan alkalmatlan a munkás/paraszt néplélek meghódítására, abban egészen biztos vagyok.

Ahogyan abban is, hogy a jó idő beköszöntével baloldali politikus Pógártársaink előszeretettel nyúlnak a rövidujjú ingjeik felé, amit már jobb érzésű biztonsági őrök se vennének fel. Hozzá kell tegyem, az általunk forgalmazott ingek gyártói nem is tartanak kollekciójukban rövidujjú fazonokat. Merthogy minek? Hiszen egy hosszú ujjú ing karját elegánsan fel lehet tűrni, és testünk hőháztartására gyakorolt hatás meglepő módon ugyanaz lesz.

Írtam már annyiszor, de úgy látszik nem elégszer, nem szégyen tanulni a jobbtól, így hát Kedves Vezetőink,  vigyázó szemeiteket néha külföldi kollégáitokra vessétek!